... úton ...

Tehát elindult a nagy kaland ...
Andrea hétfőn hat után ébresztett az sms-ével, hogy Pest felé tart, eljöjjön-e értem... Nem is tudom, alszik-e egyáltalán valaha, mert két óra előtt még láttam megosztani egy sétás linket a fb-on ...
Aztán persze gyors készülődés, útközben találkozó és nyolc előtt rendben megérkeztünk a misére. Sajnos nem jutott el a mise üzenete hozzám, talán nem is voltam ott fejben, talán már a kilométereket számoltam, talán az ismerősöket kerestem a padok között, talán az úton minket segítő emberek szeretetét áhítottam ... tény, hogy nem fogtak meg a szent szavak. De a templom még mindig csodálatos, az orgona gyönyörűen szólt és az egész - mindennel együtt - kellett az induláshoz. A templomból kilépve fotósok hada és ismerősök, barátok fogadtak. Rögtönzött néhány ismertető mondat után megtettem az első, történelmi lépést Déva felé. Történelmi, mert már elmúlt és történelmi azért, mert reményeim szerint egy hosszú, többéves folyamat első lépése volt. Nagyon köszönöm a sok-sok biztató szót, az erőt adó mosolyokat, az eddigi telefonokat és sms-eket, a kis elefántot 8-) és minden lélekben velem, velünk lévő ember szeretetét.
Az útról ...
Nehéz volt és hosszú az első nap. De erre számítottam. Olyan vacakok ezek a térképek, ott olyan rövid ez a táv. Ott. Egyébként Pilis marha messze van. Ahogy szokták mondani a veszélyes produkciókat bemutató műsorokban, otthon ne próbáljátok ki. Az utolsó kilométereket már komoly megpróbáltatásnak éltem meg. De jött a segítség. Most is. Nem kellett elmenni Pilisig, mert az első szálláshely, a Sipito pihenőpark jóval előtte található. Igaz, az úttól 1900 méterre ... amikor megláttam a táblájukat a nyíllal balra, alatta az 1900 méter felirattal először felsóhajtottam, megjöttem, majd majdnem sírva fakadtam, hogy még 1900 méter.
Csodálatos kiszolgálásban, frissítő fürdőben és nyugodt, szinte ájult alvásban volt részem. A vendéglátóink nagyra tartanak minket - hallod Andrea? 8-) -, azt mondták, hogy igazi magyar emberek vagyunk. Mit mondjak, nagyszerű érzés ...

Albertírsáról küldöm hatalmas ölelésemet mindenkinek.

Zsolt