Micsoda mondat! Életre hívni a fényt. Én inkább így írnám: ÉLETRE hívni a fényt. Bár sok ember szerint ÉLET=FÉNY, én mégis azt gondolom, élet lehet fény nélkül, de ÉLET soha. Elbotorkálhatsz a magad kis választott útján, de gondold el, mennyi mindenről maradsz le a fény hiányában? Mennyi mindent nem fogsz észrevenni? Mennyi minden mellett mész el a sötétben? És mennyire lesz szomorú a szemed a fény csillogása nélkül?
Mert leginkább a szemünkben látszik a fény. Mert ott lobban fel, ott látható a csillogása, ha beszélsz róla, vagy Róla. Mert bármi lehet a fény. Egy szép gondolat egy könyvben, egy naplemente, a kedvesed mosolya, egy útszéli virág, egy gyermek kacagása, egy finom étel, a hit, egy régen várt koncert, bármi, aminek örülni tudsz. Amiért lelkesedsz. Amiért és amitől más vagy és leszel.
Apu szerint ez egyfajta "lököttség", amiért az ember képes lelkesedni. Képes hetente ötször edzésre járni 73 évesen.
Amiért képes átgyalogolni valaki a fél országon.
Amiért képes valaki hullafáradtan is lelkesíteni és tolni a "banda" szekerét
És amiért képes valaki országról országra, városról-városra, előljárótól előljáróig, fontos embertől-fontos emberig menni, hogy a dévai gyerekeknek megadhassa mindazt, amit csak elő tud teremteni. És hirdetni mindenhol, hogy "jónak lenni jó"!
Úgyhogy ne tétovázz! Gyújtsd meg azt a lángot és tárd szélesre életed ablakainak zsaluit! Nevess, szeress, örülj, táncolj, tanulj, fejlődj.
De csendesedj el, ha az kell, állj meg, ha az kell. Ülj le egy fa tövébe, mondj el egy fohászt, csodálkozz rá a szépségre, bújj kedvesed karjába és hallgasd, ahogy lélegzik, lassan ízleld az ételt, apró kortyokban a finom bort, őrizd csendben gyermeked álmát és ... Élvezd a fényt saját életedben és másokéban.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése